Osztatlan magyartanári zárószigorlat komplex tételsor

Utolsó módosítás: 2019. október 09.

Osztatlan magyartanári zárószigorlat komplex tételsor

1.
a) A főbb irodalomelméleti interpretációs eljárások ismertetése. Az episztemológiai korszakokhoz kapcsolódó jellegzetes elemzési stratégiák, e korszakok és az interpretációs technikák kapcsolódási pontjai.

b) A beszédprodukció és -percepció, a magyar beszédhangok rendszere. A szupraszegmentális elemek szerepe a beszédben és a szövegek meghangosításában (a felolvasásban).

2.
a) Az irodalom tudománnyá válásának állomásai (formalizmus, új kritika, strukturalizmus), kontextuális kapcsolatai (hermeneutika, dekonstrukció) és kultúratudományos széttagolódása (feminizmus, ideológiakritika, médiatudomány).

b) A hangok egymásra hatása a beszédben: magánhangzó-harmónia (hangrend és illeszkedés), igazodás, hasonulások, összeolvadás, rövidülés, nyúlás, hangkivetés, hangbetoldás.

3.
a) A modern magyar irodalom fázisai (klasszikus modernség, avantgárd, késő modernség, posztmodern): meghatározások, képviselők, példák (Ady, Babits, Kosztolányi, Kassák, József Attila, Szabó Lőrinc, Petri, Oravecz, Kovács András Ferenc).

b) Morfológia: a szóelemek típusai (tő- és toldalékmorféma-változatok). A leggyakoribb szóalkotásmódok: szóképzés, szóösszetétel, rövidítés, mozaikszó-alkotás, ikerítés, jelentéstapadás.

4.
a) Az intertextualitás alakzatai a modern és posztmodern magyar irodalomban (Kosztolányi, József Attila, Szabó Lőrinc, Móricz, Márai, Petri, Eszterházy, Kovács András Ferenc).

b) A magyar nyelv szófaji rendszere: alapszófajok, mondatszók és viszonyszók kategóriájának jellemzői, altípusai. A szófajok a mondatban (mondatrészi szerep).

5.
a) Kölcsönhatások és eltérések a képzőművészet és irodalom között (hipotipózis, ekphraszisz, kalligram), képek és szövegek viszonyának változásai egy-egy korszak példáin keresztül (középkor, reneszánsz, barokk, romantika, modernség).

b) A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.

6.
a) A modern irodalom stílusainak bemutatása választott példákon keresztül (esztétizmus, dekadencia, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió, imagizmus, futurizmus, expresszionizmus, dada, szürrealizmus). Irodalmi példáit egyéb művészeti (képzőművészet, zene, színház, film) segítségével is illusztrálja!

b) A mondatrészek fogalma, fajtái, szerepük a mondat szerveződésében; a mondatrészek felismerése. A mondatelemzés lehetőségei, mondattani modellek.

7.
a) A felvilágosodás és a romantika főbb kanonizációs törekvései Magyarországon. Az irodalom lelőhelyei, a szóbeliség és írásbeliség regiszterei. (Kazinczy Ferenc, Kármán József, Csokonai Vitéz Mihály). A szubjektum kérdései és problémai a romantika irodalmában (Katona József, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor).

b) A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése.

8.
a) A 19. század második felének prózai törekvései: eposzszerűség és regényszerűség az irodalomban. (Arany János, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Gárdonyi Géza). A novellairodalom kialakulása és kanonikus szerepe a századfordulón, a novellák világképe és szubjektumértelmezése.

b) A nyelvrokonság fogalma, a magyar nyelv rokonságára vonatkozó elméletek. Az uráli nyelvcsalád. A magyar nyelvtörténet korszakai. A magyar nyelv szókészletének eredetbeli rétegei.

9.
a) Az európai felvilágosodás és romantika kialakulása és hatása. A klasszicista poétikák szerepe a különböző műnemekben. A romantikus regény kialakulása és formái.

b) A nyelvi változások jellemzői, indítékai, a változás és a nyelvi rendszer kapcsolatai. A korábbi nyelvállapotok és a mai magyar nyelv összefüggései a hangtan, alaktan, mondattan területén.

10.
a) A 19. század romantika utáni európai regényművészete és prózanyelve. Az angol, francia és orosz regények hatása a magyar irodalomra. A 19. század második felének (szimbolista) lírája.

b) A magyar nyelvtörténet forrásai, a magyar nyelvemlékek típusai, a legfontosabb magyar nyelvemlékek. A régi magyar szövegek nyelvi elemzésének módszerei, a nyelvi változás és állandóság a nyelvemlékekben.

11.
a) Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban. A kötelező olvasmányok időszerűsége, a kortárs művek tanításának lehetőségei. A gyermek- és ifjúsági irodalom műfajai.

b) A szöveg fogalma; a szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje; a szövegszerkezet, a szöveg mikro- és makroszintje. A szövegértés folyamata.

12.
a) A lírai és prózai modernizmus specifikumai, illetve válfajai a Nyugat nemzedékekhez tartozó alkotóknál.

b) A szövegek tipológiai és műfaji különbségei, a szövegalkotás szabályszerűségei az egyes szövegműfajokban. A beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek különbségei.

13.
a) A lokalitás és egyetemesség összefüggése a határon túli magyar irodalomban.

b) A szövegértés és szövegalkotás folyamatai. Szövegelemzési technikák alkalmazása az általános iskolában. Multimediális szövegek értelmezése.

14.
a) Az antikvitás műfaji sokszínűsége, az antik minták továbbélése a világirodalom különböző korszakaiban.

b) A stílus fogalma. A stílustípusok (stílusárnyalatok) és stílusrétegek jellemzői. A stílusérték és stílushatás. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban.

15.
a) A reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus kultúratudományi megközelítése: stílusok és műfajok.

b) A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A metafora funkciója és használata, szóképek, alakzatok, mondatstilisztikai eszközök.

16.
a) A régi magyar irodalom korszakai és kiemelkedő szerzői: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós életműve és jelentősége.

b) A kommunikáció fogalmának értelmezése, a kommunikáció alaptényezői, kommunikációs modellek. A kommunikáció kódjai: a verbális és nem verbális kommunikáció, a szóbeli és írásbeli kommunikációs műfajok. Az írott szöveg megszólaltatása, az írásjelek „meghangosítása", a felolvasás az anyanyelvi órákon.

17.
a) A magyar líra főbb vonulatai a 20. század második felében, irányzatai, azok világképi és poétikai sajátszerűségei. A műnemeknek a korban meghatározó szereppel bíró kultúrpolitikai összefüggéseinek bemutatása.

b) Az érvelés, különböző érvek összevetése alapján önálló állásfoglalás kialakítása. A szövegalkotás tényezői különböző műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás formájában.

18.
a) A magyar epika főbb vonulatai a 20. század második felében, irányzatai, azok világképi és poétikai sajátszerűségei. A műnemeknek a korban meghatározó szereppel bíró kultúrpolitikai összefüggéseinek bemutatása.

b) A nyelvváltozatok rendszere, a nyelvi norma és a sztenderd. A nyelvhasználat társadalmiságának érvényesülése különböző csoportokban, kommunikációs helyzetekben, beszédaktusokban. A mai magyar nyelvjárások főbb jellemzői; regionális köznyelv, kettősnyelvűség.

19.
a) Az abszurd dráma vagy az egzisztencialista irodalom főbb vonásai. Milyen módon, illetve mennyiben tér el az adott irányzat a tradicionálisabb drámai, epikai konstrukcióktól mind a világkép, lét- és emberszemlélet, mind a poétikai alakításmódok aspektusából?

b) Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. A nyelvpolitika időszerű kérdései. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. Nyelvünk helyzete a határon túl. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata.

20.
a) A posztmodern irodalom fogalma és jellegzetességei. Miben különbözik a posztmodern világkép, episztemológiai megközelítés a korább világ-, lét-, ember- és művészetfelfogástól? A posztmodern poétikai technikák, alakításmódok sajátszerűségei.

b) A nyelv mint jelrendszer. A nyelv eredete, a nyelvek osztályozása, nyelvtipológia, nyelvrokonság, nyelvi univerzálék.


< Vissza