MAGYARTANÁRI ZÁRÓVIZSGA – MÓDSZERTANI TÉMAKÖRÖK

Utolsó módosítás: 2018. február 28.

MA 2–3 féléves képzés, A magyar nyelv és irodalom tanítása

1. A korszerű irodalmi nevelés céljai, feladatai. Tanárszerepek az irodalomtanításban. Gyűjtse össze, milyen célokat kíván elérni Kölcsey Ferenc Himnusz című művének tanításakor a 7. és a 10. évfolyamon! Mutassa be saját véleményt is formálva az ismeretátadó és tanulásszervező tanárszerep főbb jellemzőit, különbségeit! Véleményét a Himnusz tanítási óráival példázza!

2. Az irodalmi nevelés időszerű szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, módszertani kérdései. Milyen összefüggéseket, hasonló megfontolásokat fedezett fel a konstruktív pedagógia, a kritikai gondolkodás és a befogadásközpontú irodalomtudományi iskolák, illetve irodalomtanítási curriculumok szemléletében? Észrevételeit a kortárs irodalom tanításának lehetőségeivel, módszereivel magyarázza, példázza! Ajánljon interaktív, ref-lektív technikákat is!

3. Az irodalmi nevelés didaktikai folyamata. A folyamat tervezése és szervezése a középiskolai irodalomtanításban. A tanulás kerete az RJR-modell. Az irodalomóra mint hermeneutikai szituáció. Példaként mutasson be egy Balassi-, Csokonai-, Nagy László- vagy Pilinszky-órát mint hermeneutikai szituációt! Milyen eljárások használhatók a ráhangolódás, melyek a jelentésteremtés, és melyek a reflektálás fázisában?

4. Az írói életmű tanításának irodalomtudományi és módszertani kérdései. A kulturális kánon átadása, korszerű irodalomtörténeti, stílustörténeti szemléletmód kialakítása a középiskolában. Az életpálya és az alkotói pálya tanításának tantervi követelményei, lehetőségei, módszerei Petőfi Sándor vagy Arany János pályája kapcsán.

5. A műértelmezés elméleti és módszertani kérdései. A lírai művek interpretációja. Műelemzési iskolák eredményeinek felhasználhatósága a tanításban. Ismertesse vázlatosan az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljeit! Mutassa be Ady- vagy József Attila-órákkal szemléltetve, hogy mi történik az irodalomórán, ha a tanár szemlélete a premodern, ha a modern, ha a posztmodern, jelenkori irodalomszemlélethez áll közel!

6. Az epikai művek értelmezése, elemzése. Befogadásmodellek, értelmezési stratégiák kialakítása, szövegkezelési technikák Mikszáth és/vagy Móricz és/vagy Kosztolányi novelláinak, regényeinek középiskolai értelmezése kapcsán! Az együttműködésen alapuló tanulás lehetőségei, előnyei a műértésben, az önmegértésben.

7. A dráma műnemének és műfajainak tanítása. A témakör tanításának tantervi követelményei, lehetőségei és tevékenységformái. Az ítélőképesség és az erkölcsi érzékenység alakítása a drámatanítás során. Drámajáték az irodalomórán. A témát a tantervi követelmények alapján választott mű vagy művek feldolgozása alapján fejtse ki!

8. A komplex esztétikai nevelés. Az esztétikai nevelés fogalma, tartalma.
Mutassa be a társművészetek szerepét és a komplex esztétikai nevelés lehetőségeit az irodalmi nevelés folyamatában, különös tekintettel az irodalom és társművészetek medialitására! Válasszon egy művészeti ágat, és szemléltesse példákkal annak együtt-tanítását az irodalommal! Milyen tapasztalatai vagy elképzelései vannak a multimédia szerepéről az esztétikai nevelésben?
9. A szövegértési kompetencia. Mutassa be az olvasásfolyamatot, a szövegértés fokozatait, szintjeit! Kreatív-produktív szöveggyakorlatok a magyarórákon. A szövegtan tanítása és az értő olvasás fejlesztésének kapcsolata. Szövegértési feladatok az érettségin.

10. A szövegalkotási kompetencia. A nyelvi-irodalmi kreativitás, az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Milyen érvek szólnak Ön szerint az írás eredményközpontú és milyenek a folyamatközpontú irányzata mellett, illetve ellen? Szövegalkotás a tantárgyi követelmények szerinti szövegfajtákban. A kétszintű érettségi vizsga írásbeli és szóbeli szövegalkotási feladattípusai. A retorika és a stilisztika tanításának speciális eljárásai és a kifejezőkészség fejlesztésének kapcsolata.

11. Új módszerek, új munkaformák a kommunikációs kompetencia fejlesztésében Az együttműködésen alapuló tanulás. Gyakorlattípusok, interaktív, reflektív technikák. A drámapedagógiai gyakorlatok. A projektorientált tanulás. A tanulói portfólió. A tömegkommunikáció szerepe, hatása.

12. A helyesírás tanításának pedagógiája. A helyesírási fogalmak kialakításának menete; a tanulók szabályalkotási képességének és az analógiaérzékük fejlesztésének lehetőségei; a logikai műveletek és a helyesírás kapcsolata. A helyesírás-ellenőrző programok jellemzői, alkalmazásuk a nyelvtanórákon. A helyesírási versenyek tapasztalatai.

13. Az anyanyelvi nevelés folyamatának megtervezése. A funkcionális szemléletű anyanyelvi nevelés fogalma és alapelvei. Az anyanyelvtanítás mint rendszer. A NAT: magyar nyelv és irodalom műveltségterület: a fejlesztési feladatok szerkezete. A kerettanterv: fejlesztési követelmények. A pedagógiai program és a helyi tanterv. A tanmenet. Mutassa be a dokumentumok összefüggéseit!

14. A tankönyvtől a világhálóig. A nyomtatott és elektronikus dokumentumok a magyartanításban. Anyanyelvi oktatási programcsomagok. Tankönyvcsaládok és tan- könyvek a különböző iskolatípusokban. Az iskola könyvtárának és informatikai bázisának használata. A szótárhasználat módszerei és gyakorlattípusai. A szellemi munka technikájának elsajátíttatása.

15. Az anyanyelvi ismeretek kialakítása és bővítése a különböző képzési szakaszokban A grammatika tanításának tervezése, követelményrendszere az 5--12. évfolyamon, módszerei és munkaformái. A nyelvtörténet és az általános nyelvészeti ismeretek tanításának speciális eljárásai.

16. A motiváció szerepe és lehetőségei az anyanyelvi nevelésben. A szemléltetés fajtái és eszközei az anyanyelvtanításban. Az indukciós szöveg megszerkesztésének menete és szempontjai. Az interaktív tábla, a számítógép használatának motiváló hatása. Anyanyelvi játékok a nyelvtanórán. Az anyanyelvi versenyek a tehetséggondozásban. Az anyanyelvi nevelés és más műveltségi területek kapcsolata.


< Vissza