Puskás Lili a Sport és irodalom konferenciáról

Utolsó módosítás: 2020. október 20.

A hónapok óta tartó járványügyi helyzet ellenére a legnagyobb biztonságban került megrendezésre a Fiatal Írók Szövetsége XII. konferenciája.

Puskás Lili
Irodalom és sport – Testgyakorlatok, testtechnikák, testképek
A Fiatal Írók Szövetség XII. konferenciája

 

A hónapok óta tartó járványügyi helyzet ellenére a legnagyobb biztonságban került megrendezésre a Fiatal Írók Szövetsége XII. konferenciája.
A kétnapos rendezvénysorozatnak idén is az Eszterházy Károly Egyetem Irodalomtudományi Tanszéke adott otthont. Az előző évben az erőszak tematikája köré szerveződött a konferencia, idén azonban a sport tematikája, azon belül is a különböző testgyakorlatok, testtechnikák és testképek kerültek előtérbe.

 

A szeptember 24-én kezdődő eseményt a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar dékánja, Dr. Pintér Márta Zsuzsanna nyitotta meg, majd következett Mezei Gábor és Fodor Péter előadása az első szekció keretein belül.

 

Mezei Gábor a test – technika – önkéntelenség perspektívájából vizsgálta Mészöly Wimledoni jácint című művét, amelyben említést tesz az emberi test megformáltságáról, amely ebben az esetben a tenisz által következik be, illetve azt a nagyon fontos kérdést járta körül, hogy mikor jön el a pont, amikor az emberi test már önkéntelenül kezd el mozogni, s nem kell tudatosan odafigyelni, hogyan álljanak végtagjaink, és hogyan adhatjuk vissza tökéletesen az ellenfelünk labdáját.

 

Fodor Péter előadásának központi eleme Mándy Iván A pálya szélén című novellája volt, ezt állította párhuzamba a Sándor Pál által rendezett a filmmel, a Régi idők focijával. Hallhattuk, miként lett a novellából egy film forgatókönyve, hogy Sándor Pál hogyan nyilatkozott a Mándy által odaadott oldalak minőségéről. Beszélt a hasonlóságokról és a különbségekről, és Csempe-Pempe alakjáról, hogy hogyan jelenik meg az írott változatban, illetve a filmvásznon.

 

Tematikájában nem változott a következő két szekció sem, az előadók megmaradtak a futball világánál. Szirák Péter Esterházy Péter két meghatározó regényét (Semmi művészet, Termelési regény) vetette össze a sport ezen formájával, hogy milyen is a labdarúgás a kommunista diktatúra világában, s hogy milyen ezt életvitelszerűen csinálni. Beszélt az édesanyáról, akiknek nyelve, a futball nyelv, minden más ehhez képest jelenik meg, ezen keresztül nyer értelmet.


Molnár Gábor Tamás az End Zone című regény alapján beszélt a nyelv fizikai tapasztalatáról, akár a nyelvtanulás apropóján, illetve a cselekmény kapcsán is. Megjelent az előadásában a két rivális futballcsapat elnevezésének párhuzamba állítása – Logos Collage és a West Centrex Biotechnical Institute – amiket akár megfeleltethetnénk a biosz és logosz összecsapásának is.

 

A harmadik szekciót egyedüli előadóként Balogh Gergő nyitotta, illetve zárta is, aki József Attila, 1925-ös Félidő: 0-0 című művével foglalkozott, annak különböző értelmezéseivel, trópusaival.

 

A csütörtöki utolsó szekció a futás témakörét járta körül. Szentesi Zsolt, egy, a program alatt sokat emlegetett író regényét mutatta be, amely nem más volt, mint Mészöly Miklós Az atléta halála című alkotása. A mű értelmezésén keresztül megismerkedhettünk a futással, a főszereplőnkkel Öze Bálinttal, illetve a köztük metaforikusan létrejövő párhuzammal. Ebben a műben a futás nem egy kedvtelésből végzett mozgásformaként jelenik meg, hanem sokkal inkább pótcselekvésként, amely abban segíti főszereplőnket, hogy megtalálja saját identitását, egységesnek lássa magát.

 

Smid Róbert előadása ezzel szemben a futást olyan cselekvésként mutatta be –magyar, illetve angol nyelvű szövegek alapján – amely egyszerre mozgósítja a testet és a lelket, illetve segítségével átléphetünk egy teljesen másik világba. S nem csak eszerint értelmezhetjük, hanem metaforaként is, mint ami egyszerre jelenti az írást, és az írás folyamatára való felkészülést.

 

A szekciók után következett a könyvbemutató, amelynek keretein belül három könyvet ismerhetett meg a közönség.

Az első kötet, amelyet Dr. Pintér Márta Zsuzsanna, Dr. Kusper Judit és Dr. Onder Csaba mutattak be, az Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Litterarum címet viseli. A könyv, Pintér Béla drámáit és a róla szóló tanulmányokat tartalmazza, amelyek megírásában közreműködtek az egyetem oktatói, külsős írók, maga Pintér Béla, illetve Onder Csaba külön kiemelte annak fontosságát, hogy egyetemi hallgatókat is sikerült bevonniuk ebbe az alkotófolyamatba, amelynek a célja, egy diskurzus elindítása volt.

 

A következő, Onder Csaba által bemutatott kötet, tizennégy tanulmányt foglal magába, tizennégy különböző szerzőtől. A Milyen állat? Az állatok irodalmi és nyelvelméleti reprezentációjáról című könyv központi témája az állat és ember/nyelv/irodalom kapcsolatára épül, illetve nem csak teoretikus problémafelvetések jelennek meg a kötetben, hanem ráirányítja a figyelmet, egy, a hazánkban kevésbé tárgyalt irodalomtörténeti vonulatra is, olyan szerzők művein keresztül, mint Rilke, Gárdonyi Géza, Kosztolányi, és Oravecz Imre.

 

A kötetbemutató utolsó könyve, egy sok szempontot számba vevő, leginkább a futballhoz kapcsolódó témákat felvonultató mű. Fodor Péter Újrajátszás, Adalékok a sport mozgóképi és irodalmi emlékezetéhez című tanulmánygyűjteménye többek között olyan értekezéseket foglal magában, amelyek alapjai nagysikerű futball filmek, mint A csodacsatár vagy a Civil a pályán, illetve olvashatunk benne emlékezetpolitikai összefüggésekről is.

A konferencia második napja ugyanazzal a sportággal indult, amellyel az előző zárult.


Bednanics Gábor az „Ép testben, ép lélek" jól ismert idézettel indította előadását, ezt követően pedig beszélt a sportban fellelhető agresszióról, a szellem és a lélek kitüntetett szerepéről a testtel szemben, illetve arról a bizonyos flow-élményről, amelyet akár a futás is előidézhet.

 

Vigh Levente Szijj Ferenc prózakötetei nyomán beszélt az alkoholfogyasztás sportszerűségéről, a kocsma és a futás analógiájáról, illetve különböző sport – és nyelvi eseményekről.

 

Az utolsó két szekció központi témája a kerékpározás, az 1903 óta minden évben megrendezésre kerülő Tour de France és a kerékpározó nők voltak.

Bartal Mária előadásában megismerhettük a kerékpározás történetét, hogy hogyan kapcsolódik a szabadság metaforához a „safety bicycle" 1886-os megjelenése. Középpontba került még Borbély Szilárd A kerékpárhoz című verse, amely 2008-ban jelent meg az Alföld folyóiratban, ennek elemzésén keresztül ismerhettük meg az írás és a kerékpározás szoros kapcsolatát.

 

Pataki Viktor a sportversenyek nélkülözhetetlenségéről, a sport és irodalom hasonló kapcsolatáról és a Semmivég című regény kapcsán újra előkerülő sportszerű alkoholizálásról is beszélt.

 

Még mindig a biciklizés témakörén belül maradva, Nagy Hilda a nők sportban való megjelenéséről tartott előadást, amelyben különböző sajtócikkeket gyűjtött össze, elemzett, s figyelmét nem kerülték el a különböző társadalmi kritikák sem, amelyek a női nem sporttevékenysége ellen irányultak a századfordulón. Az előadás a bicikliző nők mellett taglalta az első Budapesten megrendezett kerékpárversenyt, a nadrág és szoknya ellentétét, a nőiesség sérülését, illetve azokat a vicceket, amelyek Az Üstökös című folyóiratban jelentek meg.

 

Az utolsó előadás két életrajzi ihletésű könyvön keresztül mutatta be Lance Armstrong személyét, „gazfickó" narratíváit, hihetetlen felépülését és aztán példátlan győzelmeit.

Énekes András Előd és Gregor Lilla Franciaország legnagyobb média - és sporteseményét mutatták be, annak történetét is tárgyalva, ezek után pedig tértek át a Lance Armstrong és Sally Jenkins által közösen írt Bicikli életre-halálra című könyv bemutatására, amely összefoglalja Lance gyermekkorát, a rákkal való küzdelmét és az 1999-es győzelmét is. Az előadópáros említést tett Tyler Hamilton és Daniel Coyle könyvéről (Titkos verseny a Tour de France rejtett világában: dopping, leleplezés és győzelem bármi áron), amelyből egy teljesen más oldalát ismerhetjük meg a legnagyobb bicikliverseny világának, és Lance Armstrongnak is.


< Vissza