Sikeres irodalom-módszertani konferencia

Utolsó módosítás: 2020. november 23.

2020. november 12-én rendezte meg az EKE Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Irodalomtudományi Tanszéke és a Doktorandusz Önkormányzat az IrKa – Irodalom és kanonizáció. Konferencia az irodalom tanításáról című tudományos tanácskozást. Pintér Márta Zsuzsanna dékán megnyitója után szekcióelőadások kezdődtek.

A résztvevők az egész napos online konferenciát három szekcióban követhették nyomon. Az első szekcióban az előadók főként a kortárs és klasszikus irodalmi műalkotások módszertani lehetőségét mutatták be, különös figyelmet fordítva a középiskolai oktatásra.

Juhászné Hovanecz Fruzsina hermeneutikai alapvetésekre építve értelmezte Mikszáth Kálmán Szegény Gélyi János lovai című novelláját. Témaközpontú megközelítést használva helyzete el a középiskolai irodalomoktatás kontextusában, mindemellett tanítási tapasztalatairól is beszámolt.
Kispál Dániel Etikai és/vagy esztétikai dimenzió – Az irodalomtanítás perspektívái a 20. század elején című előadásában alapos áttekintést nyújtott a magyarországi helyzetről, a Nemzeti Alaptantervek és kerettantervi követelmények változásairól a tárgy oktatására vonatkozóan. Megállapította, hogy az irodalom értékközvetítő funkciót tölt be és hiányzik az olvasóvá nevelés célként való megjelenése mind a két szabályozó dokumentumban.
Csató Anita Grecsó Krisztián regényeit etikai kérdések szempontjából elemezte. Az egyéniség kialakulása, az önismeret fejlődése, család és párkapcsolat identitásformáló tényezőit mutatta be a kortárs művek főhősein keresztül.
Kusper Judit Dragomán György Máglya című regényének közvetítési lehetőségeit ismertette a műben megjelenő szimbólumok, elbeszéléstechnikák kiemelésével a 11. és 12. évfolyamos diákok számára. Az RJR-modellt felhasználva járta körül a regény feldolgozási lehetőségeit drámajátékok és kreatív írásgyakorlatok módszereire építve.
A szekció záróelőadásában Kiss Dávid Jókai Mór Az arany ember című művének feldolgozására tett javaslatot Háy János Házasságon innen, házasságon túl című novelláskötetének összehasonlításával. A két irodalmi alkotás témája, szereplőinek sorsa és helyzete lehetőséget kínál a klasszikus szöveg újfajta feldolgozási módjára a tanítási gyakorlatban.
A második szekcióban az újabb módszertani lehetőségeket mutatták be az előadók, melyek a XXI. századi oktatási szemléletet, élményközpontúságot és kompetenciafejlesztést helyezték a középpontba.
Herédi Rebeka a XXI. századi interpretációs technikákat és tanulásszervezési módokat ismertette az irodalomtanításban, melyeknél a befogadói nézőpont és készségfejlesztés játszik kulcsszerepet. Az eljárásokat tanórán megvalósítható példákkal illusztrálta.
Farkas Anett a történetmesélés-történetalkotás módszerét, eszköztárát mutatta be az irodalmi művek feldolgozásának szempontjából. A tanulóközpontú, motivációt felkeltő és kommunikációs készségeket fejlesztő feladatok részletezése után a storyline alkalmazási lehetőségeire is hozott változatos példákat.


Szirtes Bence az irodalomoktatás szempontjából nyújtott áttekintést a konstruktivizmus elméleti perspektívájából és a gamifikáció felhasználási lehetőségeiről. A bemutatott jó gyakorlatok szélesítik az online térben megvalósítható műértelmezést.
A harmadik szekció előadói az irodalomtanítás sarkalatos és kulcsfontosságú kérdéseire keresték a választ: Milyen a hatékony szövegértő olvasás? Hogyan lehet személyre szabott feladatokat adni a tanórán? Milyen típusú előismeretek járulnak hozzá az értelmezés kanonizációjához?
K. Nagy Emese a szépirodalmi szövegek személyre szabott közvetítésére nyújtott betekintést a Gardneri intelligenciák és a Bloom-féle taxonómia alapját magában foglaló integrációs mátrix segítségével. Kiemelte a Komplex Instrukciós Program státuszkezelő csoportmunka feladatait, a differenciált, személyre szabott egyéni feladatok megvalósításának lehetőségeit az irodalomórákon.
Raátz Judit a szöveg, szövegértés és -alkotás aktuális kérdéseit és bevált módszereit járta körül előadásában. Választ kaphattunk arra, hogy ki a jó olvasó, mi a jó szövegértés alapja, hogyan készítse fel a tanár a diákot az olvasásra, milyen olvasási típusok vannak és melyek a mondatszintű, mondattömbszintű, bekezdésszintű és szövegszintű jó gyakorlatok.


Urbán Péter az előzetes tudás szerepének kérdése felől közelítette meg a versértelmezés kanonizációját. Kifejtette, hogy milyen típusú tanulási előismeretek támogatják a tanulók önálló szövegértelmezését. Bemutatta a pozitivista, problémaközpontú és konstruktivista modell szerinti értelmezéseket, példákat hozott az autonóm versolvasást támogató feladatokra is.


A harmadik szekciót egy kerekasztal-beszélgetés követte, melyben a hozzászólók az irodalomtanítás lehetőségeiről, az egyetemi oktatók tanárképzésben betöltött felelősségéről és a magyartanárok módszertani segítségnyújtásáról folytattak élénk diskurzust. Mind ezek, mind a szakmai hozzászólások és a konferencia zárása után érkezett reflexiók a konferencia hiánypótló és hiátusbetöltő jellegére hívták fel a figyelmünket, megerősítve ezzel is az IrKa konferenciasorozat, online és nyomtatott kiadvány és folyóirat tervét, melynek méltó nyitánya volt a mostani tanácskozás.

 


< Vissza